Hummer H2
2005.01.10. 20:07
A Kormányzó
Képzeljék el, hogy Növényi Norbert hirtelen beleszeret a parancsnoki UAZ-ba, és minden színészi tehetségét latba vetve eléri egy luxusautó-változat piacra dobását. Képzeljék el, hogy a kocsi elképesztően sikeres lesz a tehetős emberek körében, és 10 évvel később bemutatják kissé finomított, ám nem kevésbé agresszív második változatát. Végül pedig képzeljék el, hogy mindez valóban megtörtént - szerencsére azonban egy más országban, más szereplőkkel.
Hummer H2
A Kormányzó
Képzeljék el, hogy Növényi Norbert hirtelen
beleszeret a parancsnoki UAZ-ba, és minden színészi tehetségét latba vetve eléri
egy luxusautó-változat piacra dobását. Képzeljék el, hogy a kocsi elképesztően
sikeres lesz a tehetős emberek körében, és 10 évvel később bemutatják kissé
finomított, ám nem kevésbé agresszív második változatát. Végül pedig képzeljék
el, hogy mindez valóban megtörtént - szerencsére azonban egy más országban, más
szereplőkkel.
A Kormányzó már egészen fiatalon vonzódott a nagy és erőt sugárzó
dolgokhoz. A '60-as évek elején megindult testépítő karrierjét sem véletlenül
köszönheti a nagy és erőt sugárzó sportembernek, a később Tarzanként is
nevezetessé vált Johnny Weismüllernek. A hatéves kisfiúban ugyanis az
úszóbajnokkal való találkozás hatására érett meg a gondolat: bajnoknak kéne
lenni, méghozzá minél hamarabb! Hosszú évek kemény edzésmunkájának (is)
köszönhetően az elhatározásból valóság lett. Előbb kis, közép-európai hazájában
lett a versenytársak rettegett ellenfele, majd az egész kontinensen nem akadt
ember, aki legyőzhette volna. A Kormányzónak azonban az egész kellett, és a
világhírnévre áhítozva (a legenda szerint alig több mint 20 dollárral a
zsebében) Amerikában próbált szerencsét. A siker nem is sokat váratott magára,
néhány éven belül az összes - ebben a sportban a csúcsok csúcsát jelentő -
Mr.-cím az övé lett. Sőt, herkulesi idomait hamarosan a filmipar is felfedezte,
és a Mr.-ek Mr.-e két évtizeden keresztül tömegeket ültetett a vászon elé. A
siker persze alaposan megváltoztatta a Kormányzó életvitelét, amelyhez egy ideje
már elválaszthatatlanul hozzátartozik egy terepjáró. Ez a kocsi a világ összes
négykerekűje közül a legjobban illik a cserzett bőrű, szögletes testű hős
ellentmondást nem tűrő egyéniségéhez.
Ez a Hummer H1, amelyet külön az ő kérésére készített az azóta már a
GM kötelékébe tartozó AM General nevű vállalat. Az alapot az amerikai
hadseregben már a nyolcvanas évek eleje óta szolgálatban levő High Mobility
Multi-Purpouse Wheeled Vehicle (jellemzően frappáns katonai megnevezés,
jelentése nagyjából: nagy mozgékonyságú, többcélú, kerekes jármű) adta, amelynek
nyomtávját olyan szélesre tervezték, hogy ne okozzon neki gondot a tankok által
kitaposott nyomon való haladás. További különlegessége, hogy egyenletes
súlyelosztásának, valamint túlméretezett alkatrészeinek köszönhetően -
ejtőernyővel a hátán - minden további nélkül ki lehet hajítani repülőgépből, így
felderítő akciókra is kiválóan alkalmazható. Persze a személyautó-változat
másféle, abban bőrülések, légkondicionáló és hifi-berendezés is kényezteti az
utasokat. Természetesen az ejtőernyőzés és a falmászás! továbbra is
széria-kellék, viszont legalább a géppuskaállvány feláras.
A Hummer H1 tehát tipikus városi autó, nem is igazán értjük, hogy
miért van szükség az új, kisebb, puhább, gömbölyűbb változatra, a H2-re. A
GM-nél persze tudják, hiszen amíg a méregdrága H1-esből jó, ha 1000 darabot
eladnak egy évben, addig a H2 ennek akár a negyvenszeresére is jó lehet, csak
meg kell szerettetni a szélesebb rétegekkel is. Ezért a férfiasság négykerekű
megfelelőjének is beillő autó-szörnyeteg (amelyből a Kormányzó feleségének a
garázsában is áll egy) amerikai reklámkampányát arra a bostoni ügynökségre
bízták, amely néhány évvel ezelőtt a Volkswagen Beetle bevezetéséért is felelt.
Csoda, hogy bolondulnak érte a nők?
Bizony csoda, ha például azt vesszük, hogy a csaknem öt méter hosszú,
két méter széles és ugyanolyan magas autó e három értékét összeszorozva
nagyjából meg is kapjuk a térfogatát. A parányi motorháztetőt kivéve ugyanis nem
akad olyan része a hatalmas karosszériának, amely megkülönböztetné egy jókora
páncélszekrénytől. A látszat persze csal, hiszen ha hiszik, ha nem, a szélvédő
például ívelt, akár egy rendes autóban. Belülről a Hummer ennek ellenére is
inkább tűnik csatahajónak, mint autónak. A távoli, lőrés-szerű nyílások és a
szögletes belvilág egyszerre nyomasztó és megnyugtató. Leginkább talán egy
luxusbörtönhöz lehet hasonlítani, amely ugyan biztonságos, de azért nem az
igazi. Viszont a hatalmas autóban már nem csak négy ember fér el szűkösen, mint
a H1-ben, hanem öt - nem kevésbé szűkösen.
Igaz, felár ellenében további egy hely rendelhető a csomagtartóba. Az
Ovizsaru ezzel együtt sem lenne elégedett a helykínálattal, a gyerekek viszont
imádnák az autót, amelynek utastere fél méteres magasságban kezdődik, így
mászókának sem utolsó.
Amennyiben minden mástól elvonatkoztatunk, a H2
utasterének berendezése akármelyik amerikai autóból is származhatna. A
jellegzetes szürke-fekete műanyagok, a zöld háttérvilágítás és a széles,
bordázott (természetesen elektromos mozgatású) ülések nem lényegesen mások a
Chrysler PT Cruiser, vagy a Chevrolet Camaro belsejében sem. A méretek azonban
árulkodnak. A hatalmas belső kilincsek, a robusztus váltókar és a vaskos kapaszkodók azt az érzetet
keltik, mintha az új modellt a Kormányzó bődületes testi erejének figyelembe
vételével tervezték volna.
A motorválasztást sem aprózták el. A
hatliteres, V8-as 316 lóereje és félezer Nm-es nyomatéka bármely más autóból
rakétát faragna, azonban bármely más autó ritkán nyom több mint három tonnát. A
menetteljesítmények ennek ellenére sem rosszak, igaz, gyorsításkor a motor úgy
hörög, mint Conan, a barbár, a benzinkútnál pedig drágán meg kell fizetni az
élményért.
A Kormányzó persze már erre is tudja a megoldást. Nemrég ugyanis az
ilyen hatalmas benzinnyelőket zsigerből gyűlölő környezetvédők egy csoportjának
azt ígérte, hogy fél tucat Hummerjét hidrogénüzeműre alakíttatja át. Lehet, hogy
nem értette a lényeget? Lamara Roland
|